| |

|

|
|

Az Atlanti óceán, az Északi-tenger és a La Manche csatorna között elterülő Nagy-Britannia tájképe és éghajlata nagyon változatos. A nyugati országrész távoli partjai, Skócia és Wales félszigetei és a hatalmas, zord hegyei kevésbé benépesedettek, mint a viszonylag sík és termékeny, gazdag Közép- és Dél-kelet Anglia,
ahol az 58 millió ember nagy többsége él.
Anglia kitartóan megőrizte tradícióit, és az odalátogatók-nak többet kínál, mint a főúri, díszes kastélyok és a csi-nos kis falvak. A tájkép változatossága, a kultúra, az irodalom, a művészet és az építészet, Anglia egyedülálló örökségét képezi évszázadok óta.
Az Európai Unió tagjaként, Anglia a mai napig örömét leli az évszázadok alatt kivívott különcségében, mint például a bal oldali vezetés gyakorlásában, valamint egyedi űrmértékrendszerében.
A vasúti csatorna megnyitása Franciaország és Anglia között is csak egy topográfiai megoldás, ami nem szükségszerűen mutat változást és közeledést az európai kultúrák felé.
|
|
Anglia örökségét számos ősrégi palota, katedrális és főúri kastély képezi, kertjeivel és klasszikus parkjaival együtt. Az ősrégi szokások évről évre megújulnak a királyi ceremóniáktól kezdve a jelmezes drámai táncokon át, amit a szabadban tartanak a falvak zöldöves területein.
Nagy-Britannia, mint egy kis ékszerdoboz meglepő változatosságot foglal magába a régióban, hiszen lakosai megtartották saját különböző identitásukat. Skócia és Wales, bár Londonból kormányozva, különálló országot képeznek Angliától, más tradíciókkal és Skócia esetében különálló jogi és oktatási rendszerrel.
A közös és ugyanakkor egyedi vonásokat rejtő tájképük gyönyörködtető és feledhetetlen élményt nyújt az odalátogatóknak.
|
|
|
|