Ausztrália a világ legősibb kontinense, melyet már mintegy 40 000 évvel ezelőtt is benépesítették a bennszülöttek, azaz az Aboriginalok. Ezt a hatalmas szigetországot, mely Indonéziától és Pápua Új-Guineától délre helyezkedik el, az angolok fedezték fel mintegy 200 évvel ezelőtt, fegyenctelepnek kezdték használni, majd az idők változásával a helyi település 19 milliós nemzetté nőtte ki magát.

Területének nagy része sík, kopár és rendkívül ritkán lakott. A "leg"-ek földje, hiszen a legősibb, legcsodálatosabb, legegyedibb földdarab bolygónkon. Területének egyharmada a Ráktérítőtől északra, a trópusi éghajlati övben, kétharmada pedig attól délre, a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el. Nagyságát tekintve a Föld hatodik legnagyobb országa, azonban Ausztrália az egyetlen, amely egy egész kontinenst és a hozzátartozó szigeteket önállóan kormányoz.
A népesség nagy része a keleti, és a délkeleti partok mentén él. Ezeken a tengerparti területeken az éghajlati adottságok is különfélék. Messze északon nedves, párás, trópusi, a keleti és nyugati partvidéken meleg és mérsékelt, míg a déli partvidéken és Tasmániában hűvösebb az éghajlat. A nyár meleg, helyenként forró, a tél pedig aránylag enyhe, a havazást pedig nem nagyon ismerik.
Egyedülálló növény- és állatvilága gyakran ámulatba ejti a látogatót. Több nemzeti parkja van, amelyekben találunk esőerdőket, sivatagokat, hegyvidékeket és part menti dűnéket egyaránt. Ezerféle arculat, és még mindig a legváltozatosabb kontinensen vagyunk.