Málta

Málta növényzetét a mediterrán éghajlat határozza meg, az örökzöld bokroktól, alacsony növésű talajtakaróktól, réti virágoktól, fűszer és gyógynövényektől teli, melyek főként tavasszal mutatják káprázatos tarka arcukat a téli langyos esőknek köszönhetően. Természetes növénytakarója a tölgy mára teljesen kihalt, így az őshonos fákat a szigeteken az aleppófenyők idézik, melyek elérhetik akár a 30m-es magasságot is. Az erdők helyét a domboldalakra telepített narancs- és citromligetek, a leander, a füge, az eukaliptusz a teraszosan művelt szőlőskertek, az ezüstlevelű fehér nyírfák és a szentjánoskenyérfák foglalták el. Szintén jellemző még a kaktusz és a kövirózsa, illetve ritka örökzöld errefelé a fehér virágú, bőrszerű levelekkel megáldott közönséges mirtusz. A szúrós fügekaktusz az egész szigetre jellemző ehető növény. Több mint tízezerre tehető azon, főleg Itáliából áttelepített szőlőtőkék száma, amelyekről szüretelt kiváló borokkal még Franciaországban is sikert arattak. Málta nemzeti madara a rigó, melyeket kék tollazatuk tesz jól felismerhetővé. Veszélyes vadállatok híján nyulak, sündisznók, gyíkok, madarak és persze a házi állatok népesítik be a szigeteket.

A tömegközlekedés hagyományosan a régi buszokat jelenti, amelyek koruk ellenére többnyire jó műszaki állapotban vannak. A buszok Máltán sárga, Gozón szürke színűek. A jegy nem drága (0,59–1,59 Euró), és a hálózat elég sűrű ahhoz, hogy a lakott helyek között autó nélkül is lehessen közlekedni.

Az éghajlata mediterrán enyhe, esős telekkel és forró, száraz nyarakkal. Az év nagy részében kék ég és ragyogó napsütés jellemzi. A nyár forróságát szerencsére enyhítik a szinte folyamatosan fújó északnyugati szelek. Ezt időnként a Szahara felől érkező forró és rendkívül párás légáramlat szakítja meg, amely nehézzé teszi az emberi szervezet lehűlésést. Ezt a szelet Máltán xlokknak nevezik. Szerencsére meglehetősen ritkán fordul elő szélsőséges mértékben.

A nyár általában szeptember végén ér véget, amikor az Atlanti óceán felől érkező légáramlatok elérik a szigeteket. A hirtelen viharos időjárás után a hőmérséklet lassan csökken, és még a Szent Márton nyara (október vége, november eleje) is napos és meleg lehet. Ez a mezőgazdasági művelés fő időszaka.

A máltai telet az európai hideg, a szaharai forró és az atlanti-óceáni hűvös légtömegek váltakozása határozza meg. Hidegebb időszakokban hó is hullhat, ám a fagy ismeretlen a szigeteken.