Pamplona a Pireneusi hegység dél-nyugati lábainál, Spanyolország északi részén található, a Navarrai autonóm közösség fővárosa. (Baszk nyelven: Iruna).
A város az Arga folyó által feltöltött medencében fekszik. A hegyek után ez az első síkabb vidék, a város tartja ellenőrzése alatt az ide vezető utakat.

A kelta időkben is lakott volt a terület, a rómaiak Kr.e. 79-ben alapítottak itt várost, melyet Pompeius Magnusról, az itteni hódításokat vezető hadvezérről neveztek el, - a város neve innen származik. A római birodalom összeomlása után a vizigótoké lett a város, amely a VIII. századra a mórok elleni harcok bástyájává vált. Itt alakult meg a Navarrai (vagy más néven Pamplonai) Királyság. A középkorban a város fontos kereskedelmi csomópont volt, - gazdagsága részben a Santiago de Compostellába tartó zarándokok által biztosított állandó forgalmon is alapult.

A Navarrai Királyság állandó harcban állt szomszédaival, a XVI. század elejéig "bírta a versenyt, 1512-15 között a déli területeket a Kasztíliai-Aragóniai királyság foglalta el (a későbbi Spanyol Királyság). A hosszú háború és az utána is fel-fel lángoló ellenállás lehetővé tette, hogy a létrejövő tartomány megőrizze és gyakorolhassa valamelyest önkormányzatiságát.

A belváros dél-keleti részén lévő Citadella 1571-1646 között épült, 1685-ben felújították és 1725-ben modernizálták. Az abszolutista Spanyol és Franciaország a XVI-XIX. század folyamán szintén állandó konfliktusban állt egymással, a spanyol határokat Pamplona erődje biztosította.

A várost északon az Arga folyó határolja, a déli sík vidék védelmére építettek ide egy "modern" csillag-erődöt. (A XV. századtól a lőfegyverek fejlődését követve az erődítési rendszerek is megváltoztak, a tagolt védelmi vonal, a vastag falak majd kazamata rendszerek, a holt-tér nélküli kilövést lehetővé tevő un. fülesbástyák terjedtek el.)

Az egyik leghíresebb spanyol népünnepély, amit világszerte ismernek az a San Fermini bikafuttatás. Az ünnepély Július 6-án kezdodik az ún. Chupinazo-val, ami egy kis sorozatveto kilövése a levegobe. A következo nap azzal, kezdodik, hogy kiengedik a bikákat az utcára és a fiatal és bátor sportemberek futnak a bikák elöl egészen be az arénába. Aznap éjszaka van az oly ismert bikaviadal is, amit rengetegen megtekintenek.

Az élet és halál hatásos küzdelme ez, pontosan úgy ahogyan azt Hemingway is leirta. A következo napok csupa partyból állnak, ahol a fiatalok énekelnek, táncolnak és isznak kinn az utcákon, a bort speciális borkulacsból isszák. Tradicionális öltözékük fehér nadrágból és ingbol áll, kiegészitve piros sállal. Ezek az ünnepségek az egyik leghiresebb spanyol fiesták közé tartoznak.

A városnak 196 ezer lakosa van, és a baszk nacionalisták számára Baszkföld történelmi fővárosának számít. A város a bikafuttatásról híres. Érdekesség, hogy a bikafuttatás előtt két nappal az állatvédő PETA rendszeresen megtartja a meztelenek futását a bikafuttatás ellen tiltakozva. A bikafuttatáson kívül a város leghíresebb turistalátványossága a székesegyháza, és bikaviadal-arénája.

A pamplonai székesegyház 1397-1530 között épült, gótikus stílusban. Érdemes még megtekinteni Pamplona folyója, az Arga mentén elterülő gyönyörű parkokat, melyek közül talán a legszebb a Tejera Park. Mindenképp megemlítendő még Pamplona citadellája, egy ötszögű erődítmény a 16. századból, belsejében csodás kertekkel.