Távoli paradicsom sziget

Új-Zéland a természeti látnivalók országa. Hófödte hegyekkel, gyors folyókkal, tiszta tavakkal, több ezer éves gleccserekkel, forró gejzírekkel, végtelen erdőkkel és egzotikus faunával fogadja az oda látogatót. Ez az a hely, ahol télen nyár van, jobb oldal helyett baloldalon hajtanak az autók, és mindenki felfelé kapcsolja le a villanykapcsolót.
Nem véletlenül nevezik Új-Zélandot az ellentmondások országának, ahol ugyanúgy bejárhatjuk a szubtrópusi északi vidékeket, mint a déli sziget örök hófedte csúcsait.
A földi paradicsomként is ismert országban a több ezer éves gleccserek a páfrányerdők, birkalegelők és pálmafás tengerpartok fölött magasodnak. A néhol már-már vad természettel ellentétben az emberek barátságosak, az élet nyugodt, a mindentől oly távoli kultúra pedig őrzi ősi hagyományait.
Új-Zéland területe Magyarországnál mintegy háromszor nagyobb. Az ország két nagy és számos kisebb szigetből áll. A legenda szerint az Északi-sziget Mauri isten hala, a Déli-sziget pedig a csónakja.

Új-Zéland történelme

Új-Zéland egyike Földünk legkésőbb benépesült szárazföldjeinek. Polinéziaiak vándoroltak be  500 és 1300 között, és alapították meg a máig fennálló maori kultúrát.

A kettős szigetet 1642-ben fedezte fel Abel Janszoon Tasman holland hajós, ám csak az angol James Cook nyomán vált ismertté, aki az országot 1769-ben brit birtokká nyilvánította. A sziget lassan népesült be európaiakkal, akiket a maorik kezdetben ellenségesen fogadtak. Nem sokkal később - 1856-ban - a szövetségesként elfogadott európai telepesek kormányt alakítottak. Új-Zéland 1931 decemberében vált a Brit Nemzetközösség egyenrangú tagjává, ezt azonban az ország parlamentje csak 1947-ben ratifikálta.

Ma az egyetlen kapcsolódási pont az Egyesült Királysággal: a főkormányzó kinevezése. Ez a pozíció az államelnöki posztnak felel meg, vagyis sokkal inkább reprezentatív jelleggel bír. A szabadon választott új-zélandi miniszterelnök tesz javaslatot a főkormányzó személyére, amit az angol uralkodó hagy jóvá. Emellett már csak érdekesség, hogy az angol királynő képe van minden helyi pénzükön.

A 4.1 milliós Új-Zéland 70 százaléka európai származású. Legtöbbjük angol, ír vagy dán felmenőkkel büszkélkedhet. Az új-zélandi kormány a mai napig pozitív hozzáállást tanúsít a bevándorlókkal szemben, amire a legjobb példa, hogy a népesség növekedésének 1 százalékát a bevándorlók teszik ki. Jelenleg is egyre több európai, főként angol választja második hazájául      Új-Zélandot, de folyamatosan növekszik az ázsiai országokból bevándorlók száma is.



A két sziget világa

Új-Zéland pontosan a földgolyó másik felén helyezkedik el, a déli szélesség 35. és 47. foka és a keleti hosszúság 167. és 178. foka által határolt területen. A földrajzi értelemben a világ leginkább elszigetelt országaként ismert, Európától több mint 30 órányi repülőút választja el. A két nagyobb és számos kisebb szigetekből álló állam még Ausztráliától is mintegy 2000 kilométerre fekszik. A legközelebbi szárazföld délen az Antarktisz, északon Új - Kaledónia, a Fiji szigetek és Tonga.

Új-Zéland két szigete 1600 kilométer hosszan terül el a Csendes-óceán délnyugati részén.
A nagyobb kiterjedésű Déli-szigeten hosszában húzódik végig a Déli-Alpok nevezetű hegység, melynek legmagasabb csúcsa a 3754 méter magas Aoraki avagy Mount Cook, ami egyben az ország legmagasabb pontja is. A vulkanikus szempontból aktívabb Északi-sziget legmagasabb pontja a jelenleg is aktívnak számító Ruapehu tűzhányó 2797 méter magas csúcsa.

Élővilág és a természet védelme

Az ember megjelenése előtt Új-Zéland területének csaknem négyötödét erdő borította. Elszigetelt fekvéséből adódóan számos ritka növény- és madárfaj (pl. kakapó) maradt fenn. A szigeteken honos növényvilág mintegy 80 százaléka csak itt található meg. Az ember megjelenése előtt két denevérfajon kívül nem volt szárazföldi emlősállat Új-Zélandon, vagyis természetes ellenség híján fennmaradhattak az erdőket lakó nagyméretű, röpképtelen madarak, a kivik. Általában még az is meglepi a látogatókat, hogy Új-Zélandon nem élnek kígyók, ám annál több rovarféle található. Itt él például a világ legsúlyosabb rovarja, az egér nagyságú weta.

A mérsékelt klímájú Új-Zélandon a hőmérséklet ritkán esik 0 Celsius-fok alá, mint ahogyan nem jellemző az sem, hogy 30 Celsius-fok fölé emelkedjen a hőmérő higanyszála. Új-Zéland időjárási viszonyai is az ország változatosságát és ellentmondásait tükrözik, hiszen a Déli-sziget nyirkos, hideg nyugati partjai mellett éppúgy megtalálhatók az Északi-sziget száraz, kontinentális éghajlatú öblei is.



A szigetország természetvédelmi minisztériuma az ország területének közel 30 százalékát, mintegy 80 ezer négyzetkilométernyi területet nyilvánított védetté, és ebből is 25 ezer négyzetkilométert nemzeti parkokká. A 14 nemzeti park nagy része jelenleg is erdővel borított terület.
Az ország természetvédelmi politikája értelmében maga a minisztérium felelős a vadállomány, valamint a 19 védett tengerparti szakasz megőrzéséért is. Az 1980-ban elfogadott Nemzeti park törvény gondoskodott a nemzeti parkok megalapításáról, így nemzeti parkká nyilvánították Új-Zéland jellegzetes természeti adottságokkal bíró tájait, ökológiai rendszereit. A törvény az új-zélandiaknak szabad bejárást engedélyez a parkokba, kivéve azt a mintegy 550 négyzetkilométernyi különösen védett területet, amely csak engedéllyel látogatható, melynek célja a kihalással fenyegetett őshonos növény- és állatvilág fenntartása.

Nagyvárosi látnivalók

Új-Zéland fővárosa Wellington, melyet nem túlzás a kitűnő éttermek, tengeri herkentyűk, borok és fesztiválok városának nevezni. A főváros az Északi-sziget déli csúcsán, pontosan az ország közepén helyezkedik el. A gyönyörű kikötő köré épült városban szinte minden hónapban akad valami ünnepelnivaló - lévén szó Új-Zéland kulturális központjáról. A múzeumokban is bővelkedő Wellingtonban található a híres költő, Katherine Mansfield háza, de a világ legnagyobb faépülete a Goverment Building is. A főváros egzotikus állatairól híres állatkertje pedig egészen különleges élményeket ígér.

Új-Zéland legnagyobb városa azonban Auckland, melyet szinte minden oldalról víz határol. A vulkanikus hegyekre épült város a kikötőjéről, a rengeteg vitorlásról és persze a hídjáról híres. De Auckland büszkélkedhet a világon a legnagyobb polinéziai populációval is, melynek művészetével az Auckland Múzeum érdekes gyűjteménye ismerteti meg az ide látogatókat. A szintén aucklandi, Kelly Tarlton víz alatti világa az óceán élővilágába enged betekintést, de itt találhatók a híres Kohimarama és Mission Bay strandok, valamint a One Tree Hill vulkán is.