EseménynaptárTovábbi események >>

Európa észak-nyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Az országnak két hivatalos nyelve van: az ír és az angol. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin.

Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs 1041 m magas.

MIÉRT VONZÓ ÚTICÉL ÍRORSZÁG?

Írországban kitűnő lehetőség van arra, hogy egy izgalmas kultúrájú környezetben színvonalas oktatásban vegyen részt.

Az írek barátságosak és híresek vendégszeretetükről. Az emberek vidámak, énekelnek, táncolnak, viccelődnek és nagyon szeretnek beszélgetni.

A szabadidő eltöltésére számtalan lehetőséget kínálnak: golf, horgászat, lovaglás, túrázás, kerékpározás. Az írek rajonganak saját egyedülálló gael sportjaikért, mint a gael futbal és a hurling. Aki nézőként részt vesz egy ilyen meccsen az megízlelheti az igazi ír hangulatot.

Az Ír-szigetnek összesen 32 megyéje van, ebből 26 alkotja az Ír Köztársaságot.

TERMÉSZET

Írország az Ír sziget déli, középső és észak nyugati részén terül el. Ásványi kincsekben szegény. Gazdaságára jellemző volt az agrárgazdaság – az állattenyésztés, tengeri halászat és a mezőgazdasági termékeket feldolgozása, melyet mára megelőzött az ipar. Az Európai Közösséghez való csatlakozása után gazdasága erőteljes fejlődést eredményezett.

Éghajlata óceáni, enyhe téllel, sok esővel, a párolgás gyenge, gyakoriak a viharos szelek. A folyók bővizűek, a mocsarakat lecsapolták.

NÖVÉNYZET

A tőzeglápos területeken számtalan vízinövény él, a gyapjúsás, harmatfüvek a nyáron folyton virágzó lápi virágok, mohafélék és cserjék. A füves növényzet, a sok rét mindig zöldell, ezért kapta a „smaragdsziget” jelzőt.

ÁLLATVILÁG

Leggazdagabb a madárvilága. A partvidék különböző madárfajok költőhelye. Ritka fajok is élnek itt a természetvédők munkájának eredményeként, mint a lund, lumma, sirályhajsza, csüllő, csér, szulák, bukdosó vészmadár, üstökös kárókatona, ritka grönlandi lilik, amelyek megfigyeléséhez látogatható madármegfigyelő-helyeket létesítettek a turistáknak.

A sziget belsejében több mint 300 faj él. A tengerparton fókák, rozmárok, delfinek örvendeztetik meg a turistákat. Az ír vizekben körülbelül 70 halfaj él. Legfontosabb a lazac és a pisztráng. A vízpartok állata a vidra. A nyest, nyuszt és a hermelin sem ritka.

NEMZETI PARKOK ÍRORSZÁGBAN

TÉNYEK ÍRORSZÁGRÓL