EseménynaptárTovábbi események >>

Málta kis ország Európa és Afrika határán és három szigetből áll. A legnagyobb Málta, a kisebbek pedig Gozo és Comino. A tenger és az apró múzeumok, valamint műemlék épületek teszik vonzóvá a nyelvet tanulni vágyók számára, de a búvárkodni szeretők számára is ez az egyik legjobban ajánlott hely. Szép, apró öbleivel és változatos partszakaszaival, csodálatos célpont a nyaralni vágyóknak is.

Őskori kőoszlopok, középkori várbörtönök, macskaköves utcák, normann katedrálisok, barokk paloták teszik a 320 km2-es szigetet Európa egyik legkedveltebb úti céljává. Itt a történelem szinte életre kel, hiszen aligha van a Földön még egy olyan hely, ahol ilyen szűk területen ennyi kultúrtörténeti műemlék, emléktárgy és az emberiség történelmének valamennyi korszakából származó egyéb alkotás maradt volna fenn.

A szigeteket 1800 és 1964 között a britek uralták, ennek hatása az élet minden területén még ma is szembetűnő, pl. a jobb oldali közlekedésben vagy a hivatalos angol nyelvhasználatban.

A sok napsütés mellett Máltán lehetőség van jól képzett angol anyanyelvi tanároktól elsajátítani az angol nyelvet, általános angol és üzleti angol kurzusok keretében.

Mediterrán éghajlata miatt, azoknak ajánljuk, akik kedvelik a sok napsütést és a tengert, ugyanakkor a szabadságot szeretik tanulással tölteni.

TÖRTÉNELEM

Annak ellenére, hogy Málta igencsak kis sziget, földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően jelentős szerepet töltött be a Földközi-tengeri kereskedelemben és történelmi eseményekben is jelentős szerepe van. Málta történelmében a fontos események közül két meghatározó periódust lehet megemlíteni: az újkőkorszakot valamint a St. János lovagrend időszakát.

A legfrissebb régészeti kutatások szerint a máltai neolitikus templomok kb. 1000 évvel korábban épültek az egyiptomi gizai piramisoknál. Több tonna súlyú óriási sziklákat használtak a megépítésükhöz. A legrégebbi ilyen templom Gozo szigetén, Ggantija-ban található.

A St. János lovagrend története a XI. században közepén, a szentföldön kezdődött. A rend eredeti feladata a szegények segítése és a szentföldre látogató beteg és sérült zarándokok istápolása volt. Feladataikat azonban hamarosan kiterjesztették a hitetlenekkel szembeni harcra is. A lovagok Krisztus katonái lettek. Óriási földekkel, kastélyokkal és hadiflottával rendelkeztek. 1290-ben földjeiket elvesztették és a lovagok sorsa megpecsételődött. A török elleni harcban két évszázadon keresztül élő pajzsként védték hazájukat. Végül 1522-ben Szuleiman török szultán kiűzte a lovagokat a szentföldről.

Új hazára 1530-ban leltek, amikor is V. Károly nekik adományozta Máltát. Szuleiman szultán azonban teljesen el akarta pusztítani a lovagrendet, és Málta szigetét a Földközi-tengeri bázisként kívánta használni Dél-európai hadműveleteihez. 1565-ben hadiflottájával be is vette Máltát, hogy ismét elűzze a lovagokat. Az ostrom négy hónapon át tartott és annak ellenére, hogy a törökök erőfölényben voltak, a máltai lovagok visszaverték a támadásokat.

Ezután kezdődött Málta felvirágzása, ekkor épültek a leghíresebb épületek, egy új erődváros is felépült, melyet Jean Parisot de la Valette után neveztek el.

NÖVÉNY ÉS ÁLLATVILÁG

Málta növényzetét a mediterrán éghajlat határozza meg, az örökzöld bokroktól, alacsony növésű talajtakaróktól, réti virágoktól, fűszer és gyógynövényektől teli, melyek főként tavasszal mutatják káprázatos tarka arcukat a téli langyos esőknek köszönhetően. Természetes növénytakarója a tölgy mára teljesen kihalt, így az őshonos fákat a szigeteken az aleppó fenyők idézik, melyek elérhetik akár a 30m-es magasságot is. Az erdők helyét a domboldalakra telepített narancs- és citromligetek, a leander, a füge, az eukaliptusz a teraszosan művelt szőlőskertek, az ezüstlevelű fehér nyírfák és a szentjánoskenyérfák foglalták el.

NÉPESSÉG

Lakossága: 413 609 fő.
Népsűrűség: Málta a világ egyik legsűrűbben lakott országa, négyzetkilométerenként körülbelül 1309 lakossal.

ÉGHAJLAT

Az éghajlata mediterrán enyhe, esős telekkel és forró, száraz nyarakkal. Az év nagy részében kék ég és ragyogó napsütés jellemzi. A nyár forróságát szerencsére enyhítik a szinte folyamatosan fújó északnyugati szelek. Ezt időnként a Szahara felől érkező forró és rendkívül párás légáramlat szakítja meg, amely nehézzé teszi az emberi szervezet lehűlésést. Ezt a szelet Máltán xlokknak nevezik. Szerencsére meglehetősen ritkán fordul elő szélsőséges mértékben.

A nyár általában szeptember végén ér véget, amikor az Atlanti óceán felől érkező légáramlatok elérik a szigeteket. A hirtelen viharos időjárás után a hőmérséklet lassan csökken, és még a Szent Márton nyara (október vége, november eleje) is napos és meleg lehet. Ez a mezőgazdasági művelés fő időszaka.

A tömegközlekedés hagyományosan a régi buszokat jelenti, amelyek koruk ellenére többnyire jó műszaki állapotban vannak. A buszok Máltán sárga, Gozón szürke színűek. A jegy nem drága (0,59–1,59 Euró), és a hálózat elég sűrű ahhoz, hogy a lakott helyek között autó nélkül is lehessen közlekedni.