EseménynaptárTovábbi események >>

Ez a 4,2 milliós metropolisz Ausztrália legnagyobb városa, New South Wales állam fővárosa a Csendes Óceán partján fekszik. Nyugatról a Kék Hegyek (Blue Mountains) nevű, dús erdőkkel borított, kanyonokkal szabdalt hegység határolja. Tengerpartja helyenként 50-60 méter magas függőleges sziklafal, máshol pedig a szörfözésre kiválóan alkalmas partszakasz.

Elhelyezkedése, klímája, domborzata, parkjai és óriási kertvárosai miatt a világ legszebb metropoliszai között és Ausztrália legismertebb és legnépszer?bb városaként tartják számon.

Sydney a legrégebbi település a kontinensen, 1788-ban Port Jackson (ismertebb nevén Sydney Harbour) partjainál épült, melyek a hajók számára a szárazföldbe benyúló, tagolt partvidék miatt kitűnő kikötési lehet?séget biztosítottak. Ez a tagolt, dombokkal borított öböl ma luxusházakból álló kertvárosokkal van körbevéve, és rengeteg jachtnak biztosítanak kikötőt.

A Sydney Harbour a világ legnagyobb természetes kikötője, így a város büszkén viseli a vizek városa címet. Sydney területén több mint 70 strand jelleg? tengerpart (beach) található, melyek közül a leghíresebb a szörföz?k kedvence, a Bondi beach. Ugyancsak említést érdemel még a város északi részén, Manly félszigeten található Manly beach és a déli oldalon található Coogie és Cronulla beach is.

Lüktető, élettel teli metropolisz, melyben egyaránt megtalálható az urbanizáció és a természet közelsége. A város központjában óriási felhőkarcolók találhatóak sűrűn egymás mellett, míg mellettük hatalmas parkok terülnek el. Ebben a hosszan elterülő, 4 millió lakosú városban mindenki megtalálhatja, amire vágyik: a központban a pezsgő üzleti életet, kedves kis kávéházakat, gyönyörű éttermeket, kellemes üzleteket, bevásárló központokat, a peremkerületekben pedig a nyugodt, kertvárosi, kisvárosias életet.

Legszebb negyede a "The Rocks" történelmi negyed, ahonnan ez a hatalmas város kifejlődött. Itt régi, műemlék jellegű épületekkel, és a korabeli életet bemutató múzeumokkal találkozhatunk. A külső kerületek mindegyike egy-egy kisváros jellegét ölti, mindegyiken főutca húzódik végig, köré épült kis utcákkal, kertes házakkal. Nyugati irányban minél távolabb haladunk a belvárostól, annál nagyobb kiterjedésű kertvárosi negyedeket találunk, keleten pedig észak déli irányban a tengerpart szakaszokhoz jutunk el.
Sydney éghajlata óceáni szubtrópusi. Mivel a déli féltekén fekszik, így minden fordítva van hozzánk képest. A legmelegebb hónap a január, a nyár közepe, amikor is a napi átlaghőmérséklet 30 fok körül van. A tél júniusban kezd?dik és enyhe, csapadékos, a hőmérséklet ritkán csökken 5 fok alá. Sydneyben az átlag ausztrál nem ismeri a havat, utoljára a városban 1830-ban esett hó.
A város mentes az időjárási szélsőségektől, nem jellemzőek a tornádók vagy földrengések. Ugyanakkor a meleg, száraz nyarak során, különösen januárban és februárban igen gyakoriak az úgynevezett bozóttüzek, melyek gyakran elérik a város külterületeit is.
A közlekedés nagyon jó, a város zónákra van osztva, ahol egyes zónákra, vagy több zónára egyidejűleg lehet jegyet váltani. Sydney azon kevés városok közé tartozik, ahol a városon belüli hajóközlekedés fontos eleme a tömegközlekedésnek, a Circular Quay-ről gyakran induló hajókkal nem egyszer gyorsabban célba lehet éri, mint szárazföldön.

Nagyobb távolságok megtételére a vasút is használható, mely a belváros toronyházai alatt metróként közlekedik.